Ide masolom a Bujna Zolinak kuldott eddigi "bejelentkezeseket". Most Kesanban vagyok, a tegnapi napon ertem el a torok hatart Ipsalanal.
2014. majus 9., Paracin, Szerbia
Bocs, hogy csak most jelentkezem, de sajnos nagyon nem egyszeru internetetet talalni a szerb kisvarosokban... Most Paracinban vagyok, bekeredzkedtem a helyi konyvtarba. 3 nap mulva, ha minden jol megy, elerem Koszovot. Tul vagyok egy eleg heveny nathan es emiatti kenyszerpihenon, meg egy ket napra a satorba kenyszerito ozonvizszeru eson is. Amugy egyre jobbak a satorhelyek, amiota beertem a hegyek koze, bar volt egy nagyon kellemes Tisza-parti hely is, ahol furodni is tudtam a folyoban. Remelem most mar tudok jobban haladni, a biciklivel semmi baj nincs. Minden utba eso varost megneztem, mar 1200 fenykepnel tartok, kulonosen tetszettek a Vajdasag arnyas, parkos utcas kisvarosai. Voltam Szabadkan, Kanizsan, Obecsen, ejszakaztam a Titeli-fennsikon. Belgradon csak atmentem, de felmentem a varostol delre magasodo Avalara, a szerbek nemzeti hegyere a hosi emlekmuhoz.Onnan mar dombokon at mentem tovabb Mladenovac, Velika Plana fele. Amiota O-Szerbiaban vagyok, sokkal erdeklodobbek es baratsagosabbak az emberek, naponta tobbszor is megszolitanak. Az elmult napokban tettem egy kis kerulot, felmentem a hegyek koze, a Resavai-cseppkobarlanghoz, 15 km folyamatos tolassal fel is ertem. Megneztem Manasija es Ravanica kozepkori kolostorait is, mindkettot varfalak koze epitettek. Egy Isten hata mogotti banyatelepen banyaszok lattak vendegul. Tegnap Resavica utan irgalmatlan emelkedo jott, aminel csak a lejto volt meredekebb. Ugy tervezem, holnap nezem meg Nist, azutan Pristina fele indulok tovabb.
2014. majus 17., Urosevac (Ferizaj), Kosovo-Metohija, Szerbia
A terv szerint, 12-en elertem a koszovoi hatart. 5 napot toltottem
ebben az erdekes orszagszeru kepzodmenyben, sajnos ebbol kettot megint
satorban az ozonvizszeru esok miatt. Most Urosevacban (Ferizaj)
vagyok, a terv szerint ma este mar Macedoniaban alszom valahol Skopje
elott. Meg maradek-Szerbiaban majdnem egy napot toltottem Nisben,
vegigjartam a varat, az ovarost, sajnos a Cele Kulat (Koponya-torony)
az orrom elott zartak be. Napi 4-5 megszolitasom volt, sokan
erdeklodtek, hova, minek, miert. Szerbiaban nem arultam el, hogy
Koszovoba megyek... Nis utan egy meggyeskert vegeben satoroztam, aztan
a Topola volgyeben mentem felfele - Prokuplje, Kursumlija -
vegigmasztam minden ovarost, foteret, dombteteji templomot.
Kozvetlenul a "hatarnal" tettem egy 18 km-es kiterot a Davolja Varos
nevu termeszeti latvanyossaghoz, kipreparalodott tufatornyok (hasonlo
Kappadokiahoz) es vasas forrasok. Itt aztan tokeletesen elszarodott az
ido, borig azva erkeztem az atkelohoz (Merdare), onnan szogesdrotok,
terdig ero szemet, tomentelen vakolatlan haz es kiszuperalt nemet
autok kozott beertem az elso koszovoi varosba, Podujevoba. Nem mondom,
hogy nem ert "kultursokk", olyan igazi keleti forgalom, kendos lanyok,
muezzin... de mar hozzaszoktam. Sajnos nem nagyon beszelnek idegen
nyelveket, az angollal nem sokra lehet menni, de az idosebbek tudnak
szerbul ugyhogy nehanyszor hosszabb beszelgetesre is mod volt.
Mindenki ki akar innen vandorolni, ez Europa fekete lyuka, az emberek
jobb hijan fol-ala korzoznak a foutcan. Rengetegen vannak mindenhol es
persze nagy feltunest keltek. Ertelemszeruen a forgalom is hatalmas. A
szerbeket eluldoztek, irdatlan nagy, izlestelen hazakat epitenek,
Gnjilaneban egy regi romot fenykepeztem, erre mondtak, hogy a
legregebbi haz a varosban, itt elt az utolso szerb. A ket kenyszeru
pihenonapot egy tolgyerdoben es a gracanicai viztarozo partjan
toltottem - utobbi helyen este ket alban a satram mellett veszekedett,
de szerencsere nem rolam... Pristina is erdekes egyveleg, regi torok
kori hazak es uvegpalotak. Megalltam a George Bush Avenue es a Bill
Clinton boulevard sarkan... Amugy nagyon kedvesek, erdeklodoek a
helyiek, neha tulsagosan is, volt, hogy meghivtak kavera, volt hogy a
bolti elado kijott velem fenykepezkedni.
A sok kiesett nap miatt valoszinu, hogy kb. 1 hettel kesobb erkezek
meg a torok hatarra (jun. 7. korul), de tartom magam a tervhez, innen
Skopjeba, aztan Tetovoba es Ohridba megyek. Nem biztos, hogy most
tudok kuldeni kepeket, de megprobalom.
2014. majus 20., Gostivar, Macedonia
Gostivarban vagyok, Macedonia albanok lakta eszaknyugati sarkaban. Tegnap es tegnapelott kanikula volt, ma ismet borus az eg. Elmenydus napokon vagyok tul, tegnap megvolt a tura elso defektje, egy otcentis, tuhegyes vegu csavar allt bele a hatso kerekbe, ket orat kinlodtam vele, foleg a kerek visszarakasaval, de megoldottam. Ez melyen iszlam videk,meg sort se lehet kapni sehol. Innen Mavrovo fele megyek, ott mar erdos a videk, idaig egymasba eltek az alban falvak, mindegyikben egy minaret, muezzin, miegyeb. Eddig sehol se volt ilyen foku erdeklodes irantam, es eddigi utjaimon se nagyon talalkoztam ilyen foku vendegszeretettel, folyamatosan koszonnek, kerdeznek, csak ma ketten is meghivtak kavera. Olykor kommunikacios gondok is akadtak. Tegnap ejjel Kamenjane focipalyajan aludtam, ejszaka kutyak latogattak meg. Elotte valo ejszaka az autopalyatol husz meterre... Skopjeban egy napot voltam, gigantomanias szobrok es a szep kilatas a varbol maradtak meg, na es persze az ovaros, ami akar Torokorszagban is lehetne. Sajnos ugy nez ki, elveszett az adapterem, ugyhogy egyelore nem tudok kepeket kuldeni, de majd veszek ujat.
2014. majus 25., Pretushe, Albania
Albaniaban vagyok, egy orszagut menti internetcafeban feluton Pogradec es Korce kozott. Meg 3 napig maszkalok itt a kornyeken {Voskopoje, Dardhe, Korce}, aztan a Preszpa-to fele visszamegyek Macedoniaba, ott meg kb. 4 napot leszek {Bitola, Prilep, Krusevo, Sztobi, Dojran}, aztan johet Gorogorszag. Tegnap erkeztem meg Ohrid felol. Gostivar utan fel kellett menni 1200 meterre a Mavrovoi-viztarozohoz, onnan aztan gurulas kovetkezett egy 40 km hosszu csodalatos szurdokvolgyben Debarig. A volgy aljan a Radika-folyo, fent a 2764 meteres Korab hofodte csucsai. Meglatogattam a Sveti Jovan Bigorski-monostort, majd Debar varosat, melyet 1963-ban teljesen lerombolt a foldrenges. Az Ohridi-to partja igazi nyuzsgo turistakozpont, nem is gondolnank mennyien jarnak ide. Felmasztam a varba, kikerultem egy to folotti zivatart, aztan meg 25 km-t mentem a to partjan, mire talaltam szabad helyet. Dudalo turistabuszok kerulgettek tegnap a toparti Sv. Naum-monostorig, aztan az alban hataron minden megvaltozott. A hetvegi Pogradec egy nagyon almos hely, csak nehezen tudtam penzt valtani, mindenki arnyekba huzodott. Az elso benyomasaim Albaniarol, hogy valami durvasag, vadsag van itt mindenben es mindenkiben, ugy kurjongatnak meg futtyognek utanam, mint a pasztor a marhaknak. Amugy senki se beszel idegen nyelvet, igy kicsit nehez megertetnem magam, akivel tudtam beszelni, annak a velemenye szerint orult vagyok. Hat szerintem meg ok azok a batar Mercedeseikkel. Enver Hodzsa vilaganak nyoma sincs, oriasi egyenlotlenseg, nagyon szegenyek, nagyon bunko nagyon gazdagok. De nem akarok itelkezni, ezek csak futolagos benyomasok. Az utmenti arus gyerekek is eleg agresszivek. Mult ejjel Pogradec felett egy teraszon satoroztam, gyonyoru kilatasom volt... Egyebkent napok ota kanikula volt es irgalmatlan emelkedok vannak, de hat erre szamitottam is.
2014. junius 16., Kesan, Torokorszag
A torokorszagi Kesanbol irok, itt aztan csakugyan nem problema internetkavezot talalni, ahogy mondtad... Tegnap erkeztem meg a hatarra, erezheto a ket orszag kozotti jo viszony... gepfegyveres katonak neznek egymassal farkasszemet a Marica hidjan, gigantikus torok zaszlo. Szerencsere vizum mar nem kell. Tegnap bementem Ipsalaba, de sehol nem tudtam penzt valtani, csak ma jutottam lirahoz. Persze vasarnap volt. Ipsalabol lementem Enezbe, a Marica torkolatahoz, A regi var es az 1965-os foldrengesben osszedolt bizanci templom romjaiban is gyonyoru. Az odaig vezeto ut is csodaszep volt, mindenhol rizsfoldek, ugyesen kiepitett csatornarendszer, vizimadarak, viz mindenutt. A torokok nagyon baratsagosak, atlag felorankent koszonnek ram valamelyik elhalado autobol, dudalnak, integetnek. Az arak se veszesek, az utcai koszt feleannyiba kerul, mint Gorogorszagban. A mult ejjelt nyilt terepen toltottem Enez utan, de nem sokat aludtam, egesz ejjel tombolt a szelvihar es csapkodtak a villamok. Mara ismet harmincvalahany fok van. Szorgosan memorizalom a torok szavakat, ezer folott vagyok, de ez csak a feliratok kisibalizalasara eleg, beszelgetni meg nem. Az eddigi benyomasaim szerint Torokorszagnak az a resze teljesen europai jellegu, az emberek arcatol kezdve a falvak utcakepeig. Eneztol idaig a trakiai hullamvasuton jottem, egesz nap fol-le. Innen Malkara fele megyek, aztan lemegyek a tengerpartra Sarkoybe, majd onnan Rodostoba megyek meglatogatni a Rakoczi-emlekhazat.
A gorogorszagi szakasz is hosszabbra nyult a tervezettnel, 8 napig voltam ott, vegigjartam Szerresz, Kavala, Xanthi, Komotini es Alexandrupoli varosait, Emlekezetes marad a kavalai erod es Xanthi gyonyoru ovarosa, Nehez lett volna ellenallni a tiszta vizu es viszonylag neptelen tengerpartnak is, ket alkalommal is mar delutan haromkor satrat vertem a parton... Kicsit nyaralas jellege volt az itteni szakasznak, amit csak a magas arszinvonal arnyekolt be. A Kerkini-to partjan vizimadarakat figyeltem meg, Loutra Eleuftheronban egy gyogyforras kore epult kisertetfaluban jartam (a gazdasagi valsag aldozata lett), aludtam barackligetben es kiviultetvenyen, talakoztam egy Kinaba tarto francia biciklistaval, Kavala elott rakeveredtem az autopalyara es vagy husz kilometeren at kovettem egy tengerpart folotti meredek sziklautat, oriasi granitsziklak es olivaligetek kozott. A Szintaxi obolben csak a szabadon koszalo tehenek es a motorcsonakkal erkezo buvarok voltak a kozelben, meg persze a tengeri sunok...
