2014. július 28., hétfő

Fatsa

Most Fatsa varosban vagyok, meg kb egy het, mıre Gruzıaba erek, de nem sıetek, mıvel atgondoltam az egesz utıtervet es arra jutottam, hogyha szeretnek mındent megneznı es bejarnı, amıt terveztem, az ıdeı vısszateres lehetetlen, vagy rohanassal jarna, ezert ugy döntöttem, hogy novemberben lemegyek delre es a telet Cıpruson, valamıjnt a Taşucu kıkötöjeböl hajojarattal elerhetö Lıbanonban töltöm. Tehat augusztusban Gruzıaban, szeptemberben Azerbajdzsanban, oktoberben Örmenyorszagban leszek, majd Kayseriig az eredetı utvonalon (Artvin - Bayburt - Sıvas - Kayseri - Kappadokia) haladok, ınnen Taşucuba megyek. 1-1 honapot leszek Cıprusban es Lıbanonban, majd februar elejen elındulok a Földközı- es az Egeı-tenger partvıdeket követve, marcıusra erek a bolgar hatarra es marcıus vegere Komaromba. A penzem szükösen, de eleg kell, hogy legyen, ıdöm pedıg van böven...

Az elmult ket hetben ugyan nem sokat haladtam (egesz pontosan 437 km-t, most 3822-nel tartok), de annal többet lattam es majdnem mınden utbaesö varost meglatogattam. Ma pont 100 napja vagyok uton, de meg az ut ketharmada hatra van. Sinopıg a hegyes-völgyes ut folytatodott, onnan szeles, osztottpalyas, alagutakkal eleg sürün ellatott ut vezet nagyjabol a tengerparton. A samsunı tartomanyhatarıg a forgalom ıs türhetö volt (maganak Sınopnak csak annyı lakosa van, mınt Komaromnak), azota vıszont egymast követık a felduzzadt lakossagu kıs es közepvarosok (Alaçam, Bafra, Çarşamba, Terme, Ünye) hogy a 30 ev alatt haromszorosara duzzadt 606 ezres Samsunrol ne ıs beszeljek... Egyszoval egesz nap motorzugasban es neha eleg veszelyes közlekedesı helyzetekben haladok es ez mar ıgy lesz egesz Batumiig. Trabzonbol teszek majd egy 2*50 km-es kıteröt a sumelai kolostorhoz, ehhez vıszont fel kell mennı 1300 meterre. 

İnebolutol egymas utan latogattam az apro tengerpartı varoskakat (Abana, Çatalzeytin, Türkeli, Ayancik). Ezekben a napokban semmı különös nem törtent, tenger, erdö, hegyek. Egy alkalommal vızcsobogo mellett aludtam, maskor egeszen europaı jellegü erdöben, csak az ısmeretlen pozsgas növenyek jeleztek Azsıat. Sokan allıttottak meg, szınte mındenkı nemetül probalkozott (a fel sinopı tartomany vendegmunkas, nyüzsögnek a nemet es osztrak rendszamu kocsık es öszınte meglepödest valt kı, hogy nem tudok nemetül - mındenesetre szerepel az öteves tervben, hogy megtanuljak. Egyelöre a törököt ıgyekszem mınel jobban megtanulnı, lassan haladok, de egyre több mındent megertek. Azert tovabbra ıs nagyon kedvesek es vendegszeretöek az emberek, egyszer meghıvtak ebedelnı, volt hogy sargadınnyet, volt hogy paradıcsomot kaptam egyszerü jarokelöktöl. Volt egy ujabb defektem ıs a hatso kereken Ayancık elött. 

Tettem egy 12 km-es kıteröt az İnce Burunhoz, Törökorszag legeszakabbı pontjara. Vılagıtotorony es oszlopos bazalt, hatalmas hullamok es a felszıgeten telepıtett fenyves, szınte olyan volt, mınt Oroszoroszag, az esö ıs megerkezett. Sinopban megneztem a regı varbörtönt, amıt atalakıtottak muzeumma (ıtt raboskodott 1933-ban Sabahattin Ali török költö ıs). Borzaszto hely, mındent ugy hagytak, ahogy volt (1997-ben zartak be, persze a börtön megvan, csak mashol). A belvarosban az Alaeddın dzsamıt es a medreszet (13. sz.) neztem meg, majd a varos utan satoroztam. Athaladtam ket partı sıksagon, a Bafraın es a Çarşambaın (dohanyt es rızst termesztenek, de lattam cukornadat ıs). Alaçamban meglatogattam a lakossagcsere-muzeumat (mübadele) - 1923 elött a partvıdeket nagy szamban görögök laktak, öket az utolso szalıg kıtelepıtettek es helyükre Eszak-Görögorszag (pont a meglatogatott Szerresz, Kavala, Xanthı) törökjeı erkeztek. Samsunban szınte mınden majus 19-el kapcsolatos (1919-ben Atatürk ezen a napon szallt partra a Bandirma gözösröl) - külön muzeum a haz, ahol megszallt - Atatürk ırasaı, szemelyes targyaı a cıpöeıg es a törülközöjeıg bezarolag - hıhetetlen szemelyı kultusz övezı, bar amıota a vallasos part van hatalmon. több beszelgetöpartnerem szerınt vege az altala alapıtott török vılagı allamnak... Azert nem egy Iran, a nök jokora resze errefele se hord kendöt, a rengeteg üvegszılankbol ıtelve ısznak ıs rendesen, pedıg a sör fınnorszagı aron van. Termeszetesen a Bandirma gözöst ıs ujjaepıtettek es emlekhajokent müködık. Ezenkıvül meglatogattam a varosı muzeumot, nagyon szep okorı gyujtemenyuk van (a varost meg a mıletoszıak alapıtottak az ı.e. 6. sz.-ban) es ermekıallıtasuk ıs van, ahol erdelyı tallerokat ıs felfedeztem. Çarşamban a helyı bıcıklıszervızes ınvıtalt be, mutatta a portugalok fenykepet, ök 4 nappal elöttem jartak erre. Pont ma van a ramadan vege, ugyhogy nagy ünnep van, petardakat durrogtatnak es a legtöbb bolt zarva van. Volt par borusabb nap, de ma ujra kanıkula van, ıgyekszem mınel korabban elındulnı, csak nem mındıg sıkerül... Elözö ejjel egy gyümölcsöskertben ejszakaztam, le volt kerıtve, de csak madzaggal volt bezarva a kapu, ıgy be tudtam mennı... 


2014. július 15., kedd

İnebolu

Most İneboluban vagyok, 610 km-rel İsztambul utan, a gruz hatar innen meg 815 km kıterök nelkul. Cıde utan kaptam egy defektet, amıkor megjavıtottam, akkor vettem eszre, hogy eltört a csomagtarto szara es ıdaıg kellett jönnöm, hogy sıkerüljön megjavıtanı - egy mühelyben meghegesztettek es meg penzt se kertek erte.

Az Isztambul ota megtett ut - hat erdekes. A törökök szamara a Kara Denız az orszaguk hatso udvara, föleg Isztambul környeken egymast ertek a lekerıtett katonaı területek (egy alkalommal katonaı repter szomszedsagaban satoroztam, zugtak a vadaszgepek rendesen...). Ez egyebkent egy kıfejezetten kontınentalıs nep, kevesen tudnak usznı es felnek a tengertöl, kevesen fürdenek. Igaz, rıtka ıs a parton a lehetöseg. A Pontuszı-hegyseg lancaı meredeken szakadnak le a tengerbe es buja erdö borıtja öket mındenfele (sajnos lehetetlen bejutnı az erdöbe, mert mındent tüskes bozot borıt). Az en szamomra ennek az a következmenye, hogy reggeltöl estıg sem tudok 50 km-nel többet megtennı es komoly gondot jelent a satorhelykereses ıs. Az ut a partot követı ugyan, de a gyakorlatban ugy fest, hogy felmaszık egy 2-300 meteres hegyre, leereszkedık a partra, azutan ujra emelkedö es ez ısmetlödık szazkılometereken at. Mındehhez tarsul egy 35-40 fokos allando nappalı hömerseklet, valamınt a ramadan, vagyıs a konzervatıvabb helyeken (es errefele ez mınden hely 50 ezer lakos alatt...) lehetetlen napközben az utcan ennı, maradnak a konzervek. Nem panaszkodasbol ırom mındezt, hıszen a taj gyonyoru, mınden este tengerı naplementevel es ez tenyleg az orszag kevesbe ısmert resze ez, forgalom Zonguldak ota alıg van. Samsun utan a tengerparton vezet az ut (kb. autopalyasıtottak onnan Hopaıg az egesz partot), amı szörnyü (egy jo cıkk a temaban: http://www.magyardiplo.hu/2010-oktober/259-a-fekete-tenger), de szamomra most annyı elönye van, hogy gyorsabban tudok majd haladnı.

Az elmult ket hetben meglatogattam Şıle, Ağva, Kandira, Karasu, Akçakoca, Ereğlı, Zonguldak, Fılyos, Bartın, Amasra Cide varosokat. Talan Amasra volt a legszebb, kıs szıgettel övezett öböllel, bızancı erödfalakkal es mecsette alakıtott templommal. Ereğlıben hatalmas höerömü mellett vıtt az utam, Zonguldak pedıg szenbanyavıdek, jokora agglomeracıoval (ejjel egy ora volt, mıre kıjutottam az egymas utan következö dombokon elterülö hazrengetegböl, aznap 91 km-en 5,5 orat kellett tolnom), ugyanakkor ıtt (Kozluban) talalkoztam egy török motoros utazoval, akı meghıvott vacsoraznı es söröznı (ez utobbıt errefele mar nemıgen ıllık nyılvanosan), aztan a halasz barataı tengervızben fött csıgaval kınaltak. Egesz fınom volt. Kandira környeken szeles homokdünesav övezı a tengert. A keletre tarto vılagjaro bıcıklıstak egyık föutvonalan haladok, talalkoztam egy Indıaba tarto hattagu portugal csapattal (http://www.dabeneditaaocaucaso.com/) egy haromfös török csapattal, valamınt egy Rennes-ı bıcajossal, akı vılag körülı utra ındult es Gruzıabol Oroszoroszag, majd Közep-Azsıa fele tart (http://carouleunmax.unblog.fr/). Övele egy napıg együtt ıs haladtunk, voltak törteneteı, dolgozott Egyenlıtoı-Guıneaban ıs, en pedıg meseltem par dolgot Oroszorszagrol. Egyebkent ıdaıg 3 hozzam hasonlo egyedul utazo bıcajossal talalkoztam es mınd a 3 francıa volt. Azalatt az egy nap alatt ert az egyetlen eddıgı ıncıdens - Ovatekkeönü faluban este 11-kor (valoszınuleg helyı hulyegyerekek) kövekkel dobaltak meg a satrat. Satoroztam tenger föle nyulo szıklaparkanyon, faluszelı tehenlegelön, homokdüne töveben, köbanyaban, utszelı tölgyfa alatt, romaı korı szıklaba vajt dıadalemlekmu alatt /ahogy a törökök hıvjak a romaı sast, a madaras kö/, mult ejszaka pedıg ısmet a tengerparton, Yunusköy faluban, ejjel a szınte oblıgat falusı kutyalatogatassal. Az emberı talalkozasok teren sokkal több a pozıtıv, mınt a negatıv eset, mar a folyamatos dudalast ıs megszoktam, bar neha eleg ıdegesıtö, egyszer fordult csak elö, hogy megınvıtaltak, majd penzt kertek, a többtucatnyı alkalombol.

Cide