A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dél-Komárom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dél-Komárom. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 15., péntek

Megyejárás - az Ácsi-erdő

A koppánymonostori Duna-parttól és a Concó-patak torkolatától húzódik délkeleti irányba egészen Nagyherkálypusztáig az Ácsi-erdő, a Dunától a Vértesig, Gerecséig, Bakonyaljáig terjedő terület legnagyobb (és egyetlen jelentősebb) erdeje. Neve ellenére területének alig hatoda-hetede esik Ács község (illetve 2007 óta város /Egyébként minek ezt megkülönböztetni a közigazgatásban ? Párizsnak se esik le a frígiai föveg a fejéről, mert ugyanúgy commune, ahogy a hatvanlakosú Cheylard-l’Évêque. Na mindegy./) területére. Hossza több mint öt kilométer, szélessége legnagyobb részén két kilométer. Az erdő alig több mint kétszáz éves, II. József uralkodása idején telepítették akáccal és fenyővel, a sívó homokdombok megkötésére.

 Az ék alakú erdőt alsó kétharmadánál szeli ketté az 1-es számú gyorsforgalmi út és a vele párhuzamosan futó Budapest-Győr vasútvonal, Magyarország legfontosabb vasútvonala (ez utóbbi 1856 óta). Az így levágott (próbáljon valaki azon a vasútvonalon keresztülvergődni...) déli részen halad át a Komáromot Áccsal összekötő gödrös ösvény ("nemzetközi kerékpárút"), erre már sokszor megfordultam, de az erdő főúttól északra eső, nagyobbik részét még nem jártam be. Erre kerítettem sort csütörtök délután, fél ötkor indultam és este 9 után értem vissza, 34 kilométert megtéve (2012. június 14.)

Koppánymonostor főutcájának folytatása, a Fenyves utca az erdő északi szélén vezet, érintve az egykori úttörőtábort, mely ma a "Fenyves Tábor" nevet viseli

















Aszfaltozott út ágazik le a vadászház felé, majd beveszi magát az erdőbe. Az útelágazásnál csak egy szimpatikus tiltótábla (sosem gondoltam, hogy valaha le fogom írni ezt a szóösszetételt...) van.













Az erdő úthálózatát négyzetrácsos, de biciklivel jól járható erdei földutak alkotják






























Előre kinéztem a légifelvételekről - a harmadik útkereszteződésig délre, aztán két elágazáson át keletre az erdő széléig, aztán harántirányban az országútig. A helyszíni tájékozódás azért egy kicsit bonyolultabb, de odataláltam...
































































Ketten



















Miért szeretik a biciklisták az akácosokat ?

















A négyzetháló vízszintes vonala a helyszínen, egy magaslesből.













Hangyaboly






























Az erdő nevezetességei az akácosból-fenyvesből kimagasló szépséges tölgyfák







































































































Az erdő kellős közepén van egy lekerített rész is (balra)




















































Az erdő nyugati széle

















Az erdő tölgyfáinak nagy öregje. Ketten sem tudnánk átkarolni.















































Hangyavonulás













És kijutottam a hírhedt 1-es útra (biciklistáknak tiltott), mely hosszú egyenes szakaszai miatt Komárom és Győr között a motorizált őrjöngők kedvelt terepe

















És itt, az út szélén áll az 1849-es komáromi csaták emlék-obeliszkje, a főutak menti megállóhelyek összes mocskától körülvéve



































Emeltette Komárom vármegye 1870-ben


































Az erdőben több helyen is találkoztam szarvasokkal (sokszor percekig néztek, mielőtt elszaladtak volna)































Ideje visszaindulni













Katonásított fenyves












































Háromnegyed kilenckor a Dunánál

2012. június 7., csütörtök

Szent Pál-sziget

A Dél-Komáromhoz tartozó Koppánymonostor hétvégi házai, családi házai, és fenyőligetes faházai mögött, azoktól egy keskeny holtággal elválasztva (mely a 19. század elején, a II. katonai felmérés térképén még élő folyóágként szerepel) Őrsújfaluval pont szemben húzódik a 3,5 km hosszú Szent Pál-sziget. A szigeten a középkorban bencés monostor állt, melyet az alapító Katapán nemzetségről Katapán vagy Koppán monostorának neveztek, innen a mai Koppánymonostor neve. A monostort a török támadáskor, 1529-ben hagyták el, romjai a 18. században még megvoltak. Ma a szigeten a vízmű kútjai állnak, ennek ellenére meglepő módon nincs bekerítve, a sziget "nyakán" keresztül megközelíthető és végigjárható egy (néhol köves) földúton. A Szent Pál-sziget később Szentpálpusztáról (lepukkant major Őrsújfalu és Csallóközaranyos között) kapta a nevét.

(2012. június 7., csütörtök, 31 km)

Koppánymonostori részlet













A "Szúnyogvár"












Nagyon nem szeretem a tiltótáblákat. De erre valahogy nem tudtam haragudni...

















A Szent Pál-szigetet leválasztó holtág
































































A Duna-parton











































Borosüveg úszik lefelé











































































A vízmű kútjai













A túlparton Őrsújfalu









































































Érik és potyog az eperfa (nálunk szederfának hívják) termése

















A fanatikus betonozók is megtorpannak a vízparton



































Régi és új kettes

















18. századi Nepomuki Szent János-szobor Koppánymonostor főutcáján