A következő címkéjű bejegyzések mutatása: messidor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: messidor. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 24., kedd

Tour de Medovarce 6.

Hajnalban a sátor nyitva hagyott ajtaján kifejezetten hideg levegő tódult be. Amikor végre kidugtam az orrom a hálózsákból, két fácánt láttam a sátor előtt alig egy méterrel sétálgatni. 8 órakor már újra a 75-ös főúton voltam, az erős és hideg északnyugati szél egész Komáromig végigkísért, bár Dunamocsig oldalról akart elsodorni, a Duna-menti országúton viszont az irgalmatlan szembeszél olyannyira lelassított, hogy már délután fél hat volt, mire visszatértem Komáromba. Kitérőkre ezen a napon már nem vállalkoztam, csak a közvetlenül útbaeső nevezetességeknél álltam meg. Az is igaz, hogy nagyrészt már járt utakon haladtam, csak a Málas és Köbölkút közötti szakasz volt új, de az közvetlenül a megyehatárt alkotó dombok túloldala, úgyhogy van rá esély, hogy jövő tavaszig még eljutok ide.

Deméndhegyi th. - Deménd (Demandice) - Nagysalló (Tekovské Lužany) - Málas - Farnad (Farná) - Nagyölved (Veľké Ludince) - Szőgyén (Svodín) - Köbölkút (Gbelce) - Búcs (Búč) - Dunamocs (Moča) - Komárom (Komárno)

2012.7.16., hétfő, 91 km

Összegzés:
2012.7.10.-16.  (7 nap)
Megtett távolság: 323 km
Napi átlag: 46 km
Meglátogatott községek száma: 29
Defektek száma: 2
Fényképek száma: 1608
Érintett történelmi megyék: 4 (Komárom, Bars, Esztergom, Hont)
Érintett jelenlegi járások (okres): 5 (KN, NZ, LV, BS, KA)
Túrabiciklisták, akikkel találkoztam: 1 (Hontnémetinél a főúton, a Duna-menti utat nem számítva)
Megszólítások száma: 6
   ebből: kedves érdeklődés: 2 (Fegyvernek, Palást)
             bizalmatlan gyanakodás: 2 (Jászfalu, Kolta)
             artikulátlan utánamüvöltés: 1 (Tergenye)
             "tuccanniccáccigit ?": 1 (Zselíz)
Visszaköszönési ráta: kb. 75 %

Reggel a Deméndihegy-táborhelyen













Kilátás a domb tetejéről kelet felé













Újra úton













Deménd - községháza













Deménd után egy hatvanméteres kaptató jön, majd még egy domb...













... végül az út leereszkedik a Garam-menti lapos vidékre































A zsandár emlékkeresztje



















Nagysallóra érkezve szép fasor fogad. A 75-ös főút idáig vezető szakaszát felújították, hangadó választóvonalakkal látták el. Egy öreg néni (közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez) biciklizett ki a faluból és a falutáblánál megállt, akkurátusan fejére rakta a sisakot és felvette a kukásmellényt (utóbbi világosban nem is kötelező, a sisak nekem talán a túra egyötödén volt a fejemen). Ebben a görcsös szabálykövetésben benne volt a szlovákiai magyarság egész tragédiája... Egyébként, a magyarlakta vidékre érve egy óra alatt három darab tonnás rendőrtank húzott el mellettem, előtte a hegyekben napokig egyet sem láttam...
A nagysallói temetőben

















"Akik a tiltást nem veszik figyelembe, pénzbírságba részesülnek !"

























Nagysalló központjában





















Itt, a nagysallói csata emlékobeliszkjénél ágazik el az északkeleti útvonal, a vele szemben álló kocsmában álltunk meg mindig az unokatestvéremmel. Most rövid reggeliszünetre a park egyik padjára ültem le, majd indultam tovább.

















Dohányültetvény

















Málas az utolsó barsi falu



















A dombtető alkotta Komárom és Esztergom megye határát sokáig, az egykori hatalmas Törzsök-erdő maradéka ma is beborítja a dombot.













Nagyölved

















Nagyölvedi részlet



















A községháza















A reggeli fácánok visszatértek






























Nagyölved tele van faszobrokkal, kopjafákkal, szépen faragott padokkal, annak köszönhetően, hogy évről évre művészeti alkotótáborokat tartanak itt.





































































A nagyölvedi református templom



















Széles út a dombokon át Nagyölved és Szőgyén között















Szőgyén központjában



















Pató Pál úr szobra


































13. századi templom megmaradt kövei Szőgyénen













Halastó Szőgyén és Köbölkút között
















Gyorsan hozta és vitte a szél a felhőket



















Egyesek szerint Európa ott ér véget, ahol a "bazár" kezdődik. Én nem értek egyet velük, de a Dévény-Szentpétervár vonaltól keletre eső kontinensrész mai állapotában bizony nem más, mint a nagy-nagy Eurobazár..






























Újra a Duna-parti úton













A Duna Radványnál
















Kissé csapzott visszatérés az Öreg Kikötőbe.

2012. július 23., hétfő

Tour de Medovarce 5.

A túra hatodik napja is rövidre sikerült. Miután az éjszaka és a délelőtt nagy részében zuhogott az eső, jócskán elmúlt dél, mire nekivágtam a Selmeci- és a Korponai-patakok völgyét elválasztó dombhátnak, hogy meglátogassam a kis Méznevelő falut, melynek 2001-ben alig 256 lakosa volt. Addig meg... mit lehet csinálni a sátorban várva az eső végét... tervezni... nem azt, amit általában a korombeliek terveznek... romantikus képzelgés... reménytelen várakozás... hiszen most is talán épp... föltettél mindent egy lapra és vesztettél. Nincs jövő, pontosabban nem kell semmiféle "polgári" jövő nélküle. Nem gyerekes csakazértse ez, hanem a lét teljes képtelensége. Hogy élhetnék félbevágva ? Sehogy. Persze senki nem érti, nem is értheti. Viszont, ha nincs vesztenivalóm, mint ahogy nincs is... Jövő nyárra is kell egy cél, ez pedig már megvan: Arhangelszk, Fehér-tenger, összesen három hónap európai Oroszországra (már ha egyáltalán megadják a vízumot...). Indulás április elején a Duna mellett a Fekete-tengerig, utána egy hónap Dél-Ukrajnára, aztán a Volga-mente, Urál és fel északra, ha a bürokrácia mellett sikerül átszivárognom, ahogy az "utolsó európai diktatúrában" sikerült. Miért ne sikerülne ? Minden lehetséges. Télre meg lemegyek a Földközi-tengerhez, a legdélebbi Európába és Észak-Afrikába. Azután következő tavasszal újra föl északra. Három-négy év a végső búcsúig az öreg Európától. Közben tovább lehet reménykedni a csodában vagy az irgalmas halálban.... Aztán... csak a Teremtő tudja. Vajon hány tízezer kilométer után fog halványulni annak a kedves arcnak a képe, akit mindig magam előtt látok, pedig két éve láttam utoljára ? Soha...

Domaníky (Dömeháza) - Medovarce (Méznevelő) - Rykynčice (Rakonca) - Palást (Plášťovce) - Szalatnya (Slatina) - Felsőszemeréd (Horné Semerovce) - Deméndihegy th.

(2012.7.15., vasárnap, 35 km)

Nyirkos délelőtt a Domaníky-táborhelyen















Útmenti kereszt Domaníky és Medovarce között



















A luxusautó halála













A dombháton































Méznevelőből csak ennyi látszik az útról






























Almáskertek a falu szélén















Csak ideértem...



















A Korponai-patak (Krupinica)



















Medovarce főutcája













A "mézfőzők" faluja nem okozott csalódást
















Az evangélikus templom 1836-ban épült, nem könnyű idetalálni. Egy öreg bácsika egy deszkát cipelt, de amikor meglátott, csak nekitámaszkodott és vagy öt percen át le se vette rólam a szemét. A templom oldalának egy cigányasszony támaszkodott kábultan, mellette egy gyerekkocsival.

















Medovarce látképe













Ez az ösvény visz vissza a faluba































Méznevelő és Rakonca között...



















... a Korponai-patak völgyében













Felsőrakonca (Horné Rykynčice)













Alsórakonca (Dolné Rykynčice)













Pincebejáratok Alsórakoncán













Palást előtt a völgy kiszélesedik, az eső közeledik, engem meg vadszilvafák állítottak meg






























Ezen a napon se úsztam meg kényszerpihenő nélkül, a palásti ravatalozó fedele alatt vártam vagy egy órát az eső csillapodására






























A palásti kastélynál (amiben egyházi iskola működik) most cserkészek táboroztak













"A jövő fája"






























Templom és falumúzeum. 2004-ben voltam itt a Honismereti Kerékpártúrával (jövő héten Kingyesre jönnek és én fogok előadást tartani...). Az volt az utolsó előtti HKT, amin részt vettem, persze azt még akkor nem tudtam.
























































Palásttól hazafelé nyugat felé indultam a főúton. Még nem  jártam erre, mert mindig elkerültük a dombok és a forgalom miatt. Vasárnap este a forgalom egész elviselhető volt.













Hányszor látjuk a fényt az alagút végén ?







































Szalatnya - Slatina





















Régi fasor Szalatnya és Felsőszemeréd között













Felsőszemeréden anno bőrigázva álltunk meg O.-al, amikor mindenki más bemenekült a kocsmába, megnézni a régi templomot. Érdekes módon a templom és ez a park összemosódott az emlékezetemben, pedig többszáz méterre vannak egymástól.













A templom érdekessége pedig...























... oldalsó kapujának rovásírásos felirata: "1482 Kűrakó János mester"

















Felsőszemeréd után újra dombmászás következett...
















... majd a domb tetején sikertelen sátorhelykeresés a mindenre rátapadó agyagos sárban.











































Végül a Deméndi-hegy nevű kétszázméteres domb tetején (még Alsószemeréd határában), nyílt terepen, egy szemétlerakóban végződő betonút folytatásában és két másik mezei út elágazásában állítottam sátrat, bízva az ilyen helyek egyedüli előnyében, a korai indulásban.