A 32 ezres
Mosonmagyaróvár, bár Somorjától légvonalban csak 18 kilométerre van (Pozsonytól
34 kilométerre, közvetlen autópálya-összeköttetéssel, ami meg is látszik a sok
pozsonyi rendszámú kocsin és a gyakran hallható szlovák szón) egyike
azoknak a magyar történelmi városoknak, ahol még nem voltam. Mosont és
Magyaróvárt (utóbbi 1924-ig megyeszékhely volt) 1939-ben egyesítették, az
egykor egymástól 2 kilométerre levő két település mára egybeépült, a Szent
István király út köti őket össze, mellette lakótelepek sorával.
Sűrű ködben
szálltam fel ugyanarra a vonatra, mint múlt szombaton, majd Győrben
átszálltam egy újfajta, piros személyvonatra, ami 9:13-ra ért be a Moson központjától
egy jó kilométerre levő vasútállomásra. Kicsivel fagypont fölötti hőmérsékletben,
szürke ég alatt talpaltam egész sötétedésig, 16 kilométert megtéve (mire nem jó a Google Earth...). 16:44-kor indult a vonat vissza
Komáromba, ahová este 6-ra érkeztem meg.
Két nappal
karácsony előtt minden az ünnepről szólt. A város tele van régi
épületekkel, az utcafront felé csak egyetlen széles kocsibejáróval nyíló,
hosszú, lezárt belső udvarú házakkal, sok régi német felirattal (1941-ben még a lakosság 13 %-a volt német) és töméntelen fogorvosi
rendelővel.
Mindig sajnáltam
a karácsonyfákat, emlékszem gyerekkoromban sokszor január közepéig nem
engedtem leszedni, és nem értettem, miért kell egy fiatal fát kivágni a „szeretet
ünnepén“. Aztán elültettem egy eredetileg kivágásra szánt fenyőt a szigeti kertben,
ami azóta már jó nagyra nőtt. Csak az ünnepnek van vége, örökre. Ma
megbeszéltük O.-al az utolsó tennivalóimat az Intézetben. Februárban megyek
vízumot intézni. Most gyűjtöm össze hat év szanaszét heverő képeit. Hálás
vagyok mindenért, ami lefoglal. Ez a blog is egyike ezeknek...
(2012.12.22.,
szombat)
|
Zúzmara a komáromi vasútállomáson... |
|
... és köd ... |
|
... aminek hetven kilométerrel nyugatabbra már nyoma sincs. |
|
A vasútállomásról kilépve a Hild József térre jutunk |
|
Két nappal karácsony előtt |
|
Kócos fűzfák a József Attila utcában |
|
Cigi |
|
Az 1856-ban alapított mezőgazdasági gépgyár épülete |
|
A Mosoni-Dunánál |
|
Régi malomkövek egy kis mellékutcában |
|
"Városi periszkóp. Az installációt ... művészek készítették. Céljuk az volt, hogy megjelenítsék azt a vállalkozások által generált 683 milliárd forintnyi beruházást, mely az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően jött létre." Amilyen a kor, olyan a művészete. Egy másik közeli köztéri alkotást könnyen össze lehet téveszteni egy ottfelejtett építkezési állvánnyal... |
|
Moson főutcája, az 1757-ben épült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-templommal |
|
A 18. századi mosoni magtárban ma " interaktív természettudományi élményközpont" működik |
|
"KIZÁRÓLAG az a lakó enged be akihez jöttél. MÁST NE ZAVARJ !!" |
|
A templom előtti, német feliratú feszület 1836-ból |
|
Madárraj a Soproni utca fölött |
|
A mosoni postának és zeneiskolának otthont adó régi épület |
|
Kápolna a mosoni temetőben... |
|
... és 18. századi kereszt |
|
Újra a Szent István úton |
|
Az egykori megyének nevet adó egykori nagyközség központi tere (ottjártamkor épp karácsonyi piac színhelye) erről a kápolnáról kapta a nevét. 1713-ban épült a pestisjárvány elmúltának örömére (tornya csak 1902 óta van) és Szent Rozáliának szentelték. Bent karácsonyfa és betlehem. |
|
A "szeretet ünnepének" áldozatai |
|
Karácsonyi piac |
|
Moson és Magyaróvár határán |
|
Tehénszínű panelházak az Erkel Ferenc utcában |
|
Református templom. A 16. században a lakosság többsége áttért, Huszár Gál is itt volt lelkipásztor, aki nyomdát is működtetett Magyaróváron. |
|
A Hansági Múzeum épülete 1912-ből |
|
Masnis rénszarvas Magyaróvár óvárosának déli szélén, a Régi Vámház téren. A névadó épület helyén ma bevásárlóközpont van. |
|
Evangélikus templom Trianon-emlékművel |
|
Magyaróvár sétálóutcája, a Magyar utca |
|
Kétcsúcsos ház |
|
Templom utca |
|
Barokk "lábasház" a Szent László téren |
|
A Szent László téren áll Magyaróvár plébániatemploma, melyet Szent Gotthárdnak szenteltek. A ritka templomnevet német iparosok adták a középkorban itt állt román stílusú templomnak, melynek helyén a 18. században a jelenlegi templom épült. A jól megszokott vörösmészkő helyett a kapuzat itt lajtai fehérmészkő. |
|
Soós utca 3. |
|
Pieta az Ambrozia vendéglő homlokzatán. A tér nagy részét most korcsolyapálya, sátor és forraltbor-árudák foglalták el. |
|
A régi sörgyár épülete |
|
1936-ban bekövetkező haláláig Magyaróváron élt megmaradt birtokait igazgatva (miután ausztriai és csehszlovákiai birtokait elveszítette) Habsburg Frigyes főherceg. Temetése a Horthy-Magyarország fontos eseménye volt, az egész úri rend felvonult rajta. Nagyméltósága néha kiméltóztatott sétálni a palotájából és leereszkedett a nép közé, melynek utódai ezt a szobrot ide állították. A szebb szóval "tartásnak" nevezett gőgöt azért visszaadja. |
|
A Malom-csatorna partján |
|
A nagy egyensúlyozó és "kiegyenlítő", aki engedett a negyvennyolcból és hozzákötötte az országot egy pusztulásra ítélt birodalomhoz, megalapozva mindazokat a tragédiákat, melyek a huszadik században következtek. Úgy is mondhatnánk, reálpolitikus volt. Sokatmondó, hogy az ő arcképe van a legmagasabb címletű magyar papírpénzen... |
|
A maga nemében egyedülálló, 17. századtól 1980-ig folyamatosan működő vízimalom. |
|
A magyaróvári vár kapuja |
|
És maga a vár, mely ma az 1818-ban Albert Kázmér herceg (Belgium utolsó osztrák helytartója, aki 1793-ban távozni kényszerült...) által alapított mezőgazdasági egyetemhez tartozik. |
|
Miközben a vársáncokra másztam fel, egyszercsak ez a dallam szólalt meg egy távoli harangtoronyból. Nekem nem a karácsonyt juttatja az eszembe, hanem azt a könyvet (és filmet), ami talán a legnagyobb hatással volt rám az utóbbi években. |
|
A Mezőgazdasági Akadémia épülete |
|
Az 1905-ben Magyaróvárhoz csatolt Lúcsony községben is kápolnát emeltek (Szent Anna-kápolna) az 1713-as pestis után. |
|
Lúcsony utca |
|
A Lajta partján |
|
Óriás platánok a Wittmann-parkban. |
|
48-as tér |
|
Még nem láttam nyírfán borostyánt. Vagy csak nem figyeltem rá... |
|
A bal oldali épület a Habsburgok egykori kastélya, melynek sarokerkélyéről Kossuth beszélt a néphez. Jobbra a piaristák 1739-ben alapított iskolája. |
|
A városháza 1892-ben épült vármegyeházának. Falán az egyik emléktábla Napóleon kétnapos itteni tartózkodásának (no és persze Metternichnek, akivel tárgyalt), a másik a proletariátus és a szegényparasztság jelképén (pardon, "tiltott önkényuralmi jelképen") tapodó felkelőknek állít emléket. |
|
Nepomuki Szent János szobra 1744-ből |
|
Fekete Sas vendéglő |
|
Fő utca. A kép nem adja át, de hatalmas autóforgalom volt. |
|
Magyaróvári kapuk |
|
A város legrégebbi épülete, a 15. századi részleteket őrző Cselley-ház |
|
Az 1560-as években épült Wallisch-ház (jobbra) |
|
Galambok a Városkapu téren üresen álló régi postaépület tetején |
|
Városkapu tér |
|
Esteledik |
|
A magyaróvári temető nagykeresztje |
|
1848-as nemzetőr síremléke |
|
Nepomuki Szent János kisebbik magyaróvári szobra |
|
Mosonmagyaróváron olyan sok a fogorvosi rendelő (bonyolultabb kezelések esetén megéri iderepülni akár Angliából is, az osztrák határ közelségéről nem is beszélve), hogy az eligazítótáblákon külön piktogramja van. |