Naszvadhoz Hamusad mellett még két
puszta tartozik, a Gúta-Naszvad-Érsekújvár főúttól északra, Anyala és
Ógúta. Bár csak 10-13 kilométerre vannak Vágfüzestől légvonalban, egyikben sem
jártam soha életemben. Nagyanyám, amikor a régi vándor kereskedőkről
mesélt, mindig elénekelt egy dalt:
Komáromtól Ógútáig
fütyöl a zsidó
Azt fütyöli, azt
danolja, mi van eladó
Nyúlbőr keverve
csonttal
Keverve ronggyal
Van eladó.
Ennyit tudtam
Ógútáról, meg annyit, hogy a neve alapján valószínűleg errefelé állhatott a régi
Gúta (vagy Örténynél, ami a szlovák térképeken „Stará Gúta“ néven szerepel
és amivel mindenki, akivel beszéltem, összekeverte Ógútát). Anyala jóval
nagyobb település, a középkorban, a török háborúk pusztásodása előtt
falu volt, de a légifelvétel csak annyit árult el róla, amennyi az
elkészültekor épp ott levő felhő látni engedett.
Nehéz erős fagyban
biciklizni és ezen a szombaton erős fagy volt. Nehezebben megy a bicikli
is, az emberi test is egész máshogy reagál, az érzékelés is megváltozik. A fényképezés
is bonyolultabb, ha folyton le-fölvesszük a kesztyűt. Szombat délelőtt 10
után indultam Komáromból, Lándortól nagyrészt járatlan földutakon jutottam el
Ímelyre, ahonnan aztán Naszvad és a célpontul választott puszták
következtek. Alkonyatkor tértem rá a Vágfüzesre visszavezető földútra,
ahova délután ötkör érkeztem meg.
A szépséget keresni
mentem... a halált és a pusztulást találtam. Az örök telet, a
lentről felkúszó fagyot, a jeget, a szürkeséget… a bezárkózó házak ablakai
mögött a fényt.
(2012.12.8.-9., szombat-vasárnap, 73 km)
|
A távolban Várföld-puszta |
|
Frimaire hideg napja |
|
Lándorpuszta, a Vág-menti út mentén, ami mellett többszázszor mentem el, de csak négy éve mentem be először. Általában a legszegényebb és legelesettebb emberek laknak ezeken a pusztákon, ők járnak rozzant biciklivel fát vagy ócskavasat gyűjteni |
|
|
Befagytak a pocsolyák... |
|
Lándortól a martosi útig a Lándori-csatornát követtem... |
|
... mely nyílegyenesen szeli át a síkságot a Levelesi-tótól Lándorig |
|
A Vágfüzeshez tartozó Agyagos kelet felől |
|
Egy tavalyi tragédia emléke |
|
Martosra érkezve, a Nyitra bal partján, a töltés mellett haladtam észak felé... |
|
... és rögtön Kisnyitrahátnál belefutottam ebbe a varázslatos ligetbe |
|
A Nyitra-folyó Gyótvánál |
|
Gyótvapusztát két irányból lehet megközelíteni: keletről, az országút felől tiltótáblával jelölt úton és nyugatról, ezen a hídon át. Azt hiszem, Gyótvapusztára már soha nem fogok eljutni... |
|
Az ímelyi Nyitra-híd közelében egy kiterjedt gazdasági major romjai terpeszkednek, amit már nem is őriznek. |
|
Hattyúk a jeges vízben |
|
Ímely látképe |
|
Naszvad rögtön Ímely tőszomszédságában. Eszembe jutott egy múlt évezredbeli téli szünet, amikor a rozzant parasztbiciklin egészen idáig eljutottam egy hasonlóan hideg téli napon,visszaérve Szigetbe aztán jól leszidtak. |
|
"Boh je láska". A naszvadi baptista templom |
|
1904-ben emelt útmenti kereszt az újvári út mellett, Anyalánál |
|
Régi fakeresztek az anyalai temetőben |
|
Több emeletes ház is van itt, a mintegy kétszáz lakosú Anyalán. Az egykori érsekségi nagybirtokot később a bajcsi állami gazdaság irányította. |
|
Anyalai madáretető. Másnap, amikor keresztlányomat köszöntöttük 9. születésnapján, az ő etetőjüknél hét cinkét láttam. |
|
Egykori park (?) Anyala központjában... |
|
... és a nagykereszt, amit 1864-ben állítatott "Scitovszky János bíbornok" |
|
Az Ógútára vezető út a sehonnan sehová nem vezető sínekkel. Többen indultak az út menti bozótos felé tűzifáért a hidegben... |
|
A Nyitra Ógúta és Anyala között |
|
Fehér kereszt a fehér határban. 1916-ban "itt szenderült el hirtelen elmúlással" Farkas Ferenc birtokigazgató. "Vándor, ki itt megpihensz, imádkozzál velünk." |
|
Az út Ógúta előtt |
|
Kereszt a puszta bejáratánál |
|
Vörösmészkő emléktábla az 1898-ban épült sorház falán |
|
Sok hátborzongató helyen jártam már, de Ógúta decemberben semmihez sem hasonlítható. A régi épületek nagy része üres, a gazdasági épületek romokban, csak pár családi ház maradt magas kerítéssel és a házsor legvégén (színes falak, felfestett tyrannosaurusszal) ült két macska a küszöbön. Egy farkaskutya mászkált ki-be a csupalyuk kerítésen és követett tisztes távolból, miközben lassan alkonyodott. Az emberi jelenlétet csak egy autó motorja és távoli fűrészelés hangja jelezte... |
|
Vissza Naszvadra |
|
Alkony Naszvad és Kingyes között |
|
Másnap már szebb fényekkel indultam vissza Komáromba. Vágfüzes látképe a töltésről, előtérben az "Öregház" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése