Mosonmagyaróvári séta

A 32 ezres Mosonmagyaróvár, bár Somorjától légvonalban csak 18 kilométerre van (Pozsonytól 34 kilométerre, közvetlen autópálya-összeköttetéssel, ami meg is látszik a sok pozsonyi rendszámú kocsin és a gyakran hallható szlovák szón) egyike azoknak a magyar történelmi városoknak, ahol még nem voltam. Mosont és Magyaróvárt (utóbbi 1924-ig megyeszékhely volt) 1939-ben egyesítették, az egykor egymástól 2 kilométerre levő két település mára egybeépült, a Szent István király út köti őket össze, mellette lakótelepek sorával.

Sűrű ködben szálltam fel ugyanarra a vonatra, mint múlt szombaton, majd Győrben átszálltam egy újfajta, piros személyvonatra, ami 9:13-ra ért be a Moson központjától egy jó kilométerre levő vasútállomásra. Kicsivel fagypont fölötti hőmérsékletben, szürke ég alatt talpaltam egész sötétedésig, 16 kilométert megtéve (mire nem jó a Google Earth...). 16:44-kor indult a vonat vissza Komáromba, ahová este 6-ra érkeztem meg.

Két nappal karácsony előtt minden az ünnepről szólt. A város tele van régi épületekkel, az utcafront felé csak egyetlen széles kocsibejáróval nyíló, hosszú, lezárt belső udvarú házakkal, sok régi német felirattal (1941-ben még a lakosság 13 %-a volt német) és töméntelen fogorvosi rendelővel. 

Mindig sajnáltam a karácsonyfákat, emlékszem gyerekkoromban sokszor január közepéig nem engedtem leszedni, és nem értettem, miért kell egy fiatal fát kivágni a „szeretet ünnepén“. Aztán elültettem egy eredetileg kivágásra szánt fenyőt a szigeti kertben, ami azóta már jó nagyra nőtt. Csak az ünnepnek van vége, örökre. Ma megbeszéltük O.-al az utolsó tennivalóimat az Intézetben. Februárban megyek vízumot intézni. Most gyűjtöm össze hat év szanaszét heverő képeit. Hálás vagyok mindenért, ami lefoglal. Ez a blog is egyike ezeknek...

(2012.12.22., szombat)

Zúzmara a komáromi vasútállomáson...

... és köd ...

... aminek hetven kilométerrel nyugatabbra már nyoma sincs.

A vasútállomásról kilépve a Hild József térre jutunk

Varjak hava

Két nappal karácsony előtt

 

Kócos fűzfák a József Attila utcában

Cigi

Az 1856-ban alapított mezőgazdasági gépgyár épülete

A Mosoni-Dunánál

Régi malomkövek egy kis mellékutcában

"Városi periszkóp. Az installációt ... művészek készítették. Céljuk az volt, hogy megjelenítsék azt a vállalkozások által generált 683 milliárd forintnyi beruházást, mely az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően jött létre." Amilyen a kor, olyan a művészete. Egy másik közeli köztéri alkotást könnyen össze lehet téveszteni egy ottfelejtett építkezési állvánnyal...

Moson főutcája, az 1757-ben épült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-templommal

A 18. századi mosoni magtárban ma " interaktív természettudományi élményközpont" működik

"KIZÁRÓLAG az a lakó enged be akihez jöttél. MÁST NE ZAVARJ !!"

A templom előtti, német feliratú feszület 1836-ból

Madárraj a Soproni utca fölött

A mosoni postának és zeneiskolának otthont adó régi épület

Kápolna a mosoni temetőben...

... és 18. századi kereszt

Újra a Szent István úton

Az egykori megyének nevet adó egykori nagyközség központi tere (ottjártamkor épp karácsonyi piac színhelye) erről a kápolnáról kapta a nevét. 1713-ban épült a pestisjárvány elmúltának örömére (tornya csak 1902 óta van) és Szent Rozáliának szentelték. Bent karácsonyfa és betlehem.

A "szeretet ünnepének" áldozatai

Karácsonyi piac

Moson és Magyaróvár határán

Tehénszínű panelházak az Erkel Ferenc utcában

Református templom. A 16. században a lakosság többsége áttért, Huszár Gál is itt volt lelkipásztor, aki nyomdát is működtetett Magyaróváron.

A Hansági Múzeum épülete 1912-ből

Masnis rénszarvas Magyaróvár óvárosának déli szélén, a Régi Vámház téren. A névadó épület helyén ma bevásárlóközpont van.

Evangélikus templom Trianon-emlékművel

Magyaróvár sétálóutcája, a Magyar utca

Kétcsúcsos ház

Templom utca

Barokk "lábasház" a Szent László téren

A Szent László téren áll Magyaróvár plébániatemploma, melyet Szent Gotthárdnak szenteltek. A ritka templomnevet német iparosok adták a középkorban itt állt román stílusú templomnak, melynek helyén a 18. században a jelenlegi templom épült. A jól megszokott vörösmészkő helyett a kapuzat itt lajtai fehérmészkő.

Soós utca 3.

Pieta az Ambrozia vendéglő homlokzatán. A tér nagy részét most korcsolyapálya, sátor és forraltbor-árudák foglalták el.

A régi sörgyár épülete

1936-ban bekövetkező haláláig Magyaróváron élt megmaradt birtokait igazgatva (miután ausztriai és csehszlovákiai birtokait elveszítette) Habsburg Frigyes főherceg. Temetése a Horthy-Magyarország fontos eseménye volt, az egész úri rend felvonult rajta. Nagyméltósága néha kiméltóztatott sétálni a palotájából és leereszkedett a nép közé, melynek  utódai ezt a szobrot ide állították. A szebb szóval "tartásnak" nevezett gőgöt azért visszaadja.

A Malom-csatorna partján

A nagy egyensúlyozó és "kiegyenlítő", aki engedett a negyvennyolcból és hozzákötötte az országot egy pusztulásra ítélt birodalomhoz, megalapozva mindazokat a tragédiákat, melyek a huszadik században következtek.  Úgy is mondhatnánk, reálpolitikus volt. Sokatmondó, hogy az ő arcképe van a legmagasabb címletű magyar papírpénzen...

A maga nemében egyedülálló, 17. századtól 1980-ig folyamatosan működő vízimalom.

A magyaróvári vár kapuja

És maga a vár, mely ma az 1818-ban Albert Kázmér herceg (Belgium utolsó osztrák helytartója, aki 1793-ban távozni kényszerült...) által alapított mezőgazdasági egyetemhez tartozik.

Miközben a vársáncokra másztam fel, egyszercsak ez a dallam szólalt meg egy távoli harangtoronyból. Nekem nem a karácsonyt juttatja az eszembe, hanem azt a könyvet (és filmet), ami talán a legnagyobb hatással volt rám az utóbbi években.

A Mezőgazdasági Akadémia épülete

Az 1905-ben Magyaróvárhoz csatolt Lúcsony községben is kápolnát emeltek (Szent Anna-kápolna) az 1713-as pestis után.

Lúcsony utca

A Lajta partján

Óriás platánok a Wittmann-parkban.

48-as tér

Még nem láttam nyírfán borostyánt. Vagy csak nem figyeltem rá...

A bal oldali épület a Habsburgok egykori kastélya, melynek sarokerkélyéről Kossuth beszélt a néphez. Jobbra a piaristák 1739-ben alapított iskolája.

A városháza 1892-ben épült vármegyeházának. Falán az egyik emléktábla Napóleon kétnapos itteni tartózkodásának (no és persze Metternichnek, akivel tárgyalt), a másik a proletariátus és a szegényparasztság jelképén (pardon, "tiltott önkényuralmi jelképen") tapodó felkelőknek állít emléket.

Nepomuki Szent János szobra 1744-ből

Fekete Sas vendéglő

Fő utca. A kép nem adja át, de hatalmas autóforgalom volt.

Magyaróvári kapuk

A város legrégebbi épülete, a 15. századi részleteket őrző Cselley-ház

Az 1560-as években épült Wallisch-ház (jobbra)

Galambok a Városkapu téren üresen álló régi postaépület tetején

Városkapu tér

Esteledik

A magyaróvári temető nagykeresztje

1848-as nemzetőr síremléke

Nepomuki Szent János kisebbik magyaróvári szobra

Mosonmagyaróváron olyan sok a fogorvosi rendelő (bonyolultabb kezelések esetén megéri iderepülni akár Angliából is, az osztrák határ közelségéről nem is beszélve), hogy az eligazítótáblákon külön piktogramja van.