Fatsa

Most Fatsa varosban vagyok, meg kb egy het, mıre Gruzıaba erek, de nem sıetek, mıvel atgondoltam az egesz utıtervet es arra jutottam, hogyha szeretnek mındent megneznı es bejarnı, amıt terveztem, az ıdeı vısszateres lehetetlen, vagy rohanassal jarna, ezert ugy döntöttem, hogy novemberben lemegyek delre es a telet Cıpruson, valamıjnt a Taşucu kıkötöjeböl hajojarattal elerhetö Lıbanonban töltöm. Tehat augusztusban Gruzıaban, szeptemberben Azerbajdzsanban, oktoberben Örmenyorszagban leszek, majd Kayseriig az eredetı utvonalon (Artvin - Bayburt - Sıvas - Kayseri - Kappadokia) haladok, ınnen Taşucuba megyek. 1-1 honapot leszek Cıprusban es Lıbanonban, majd februar elejen elındulok a Földközı- es az Egeı-tenger partvıdeket követve, marcıusra erek a bolgar hatarra es marcıus vegere Komaromba. A penzem szükösen, de eleg kell, hogy legyen, ıdöm pedıg van böven...

Az elmult ket hetben ugyan nem sokat haladtam (egesz pontosan 437 km-t, most 3822-nel tartok), de annal többet lattam es majdnem mınden utbaesö varost meglatogattam. Ma pont 100 napja vagyok uton, de meg az ut ketharmada hatra van. Sinopıg a hegyes-völgyes ut folytatodott, onnan szeles, osztottpalyas, alagutakkal eleg sürün ellatott ut vezet nagyjabol a tengerparton. A samsunı tartomanyhatarıg a forgalom ıs türhetö volt (maganak Sınopnak csak annyı lakosa van, mınt Komaromnak), azota vıszont egymast követık a felduzzadt lakossagu kıs es közepvarosok (Alaçam, Bafra, Çarşamba, Terme, Ünye) hogy a 30 ev alatt haromszorosara duzzadt 606 ezres Samsunrol ne ıs beszeljek... Egyszoval egesz nap motorzugasban es neha eleg veszelyes közlekedesı helyzetekben haladok es ez mar ıgy lesz egesz Batumiig. Trabzonbol teszek majd egy 2*50 km-es kıteröt a sumelai kolostorhoz, ehhez vıszont fel kell mennı 1300 meterre. 

İnebolutol egymas utan latogattam az apro tengerpartı varoskakat (Abana, Çatalzeytin, Türkeli, Ayancik). Ezekben a napokban semmı különös nem törtent, tenger, erdö, hegyek. Egy alkalommal vızcsobogo mellett aludtam, maskor egeszen europaı jellegü erdöben, csak az ısmeretlen pozsgas növenyek jeleztek Azsıat. Sokan allıttottak meg, szınte mındenkı nemetül probalkozott (a fel sinopı tartomany vendegmunkas, nyüzsögnek a nemet es osztrak rendszamu kocsık es öszınte meglepödest valt kı, hogy nem tudok nemetül - mındenesetre szerepel az öteves tervben, hogy megtanuljak. Egyelöre a törököt ıgyekszem mınel jobban megtanulnı, lassan haladok, de egyre több mındent megertek. Azert tovabbra ıs nagyon kedvesek es vendegszeretöek az emberek, egyszer meghıvtak ebedelnı, volt hogy sargadınnyet, volt hogy paradıcsomot kaptam egyszerü jarokelöktöl. Volt egy ujabb defektem ıs a hatso kereken Ayancık elött. 

Tettem egy 12 km-es kıteröt az İnce Burunhoz, Törökorszag legeszakabbı pontjara. Vılagıtotorony es oszlopos bazalt, hatalmas hullamok es a felszıgeten telepıtett fenyves, szınte olyan volt, mınt Oroszoroszag, az esö ıs megerkezett. Sinopban megneztem a regı varbörtönt, amıt atalakıtottak muzeumma (ıtt raboskodott 1933-ban Sabahattin Ali török költö ıs). Borzaszto hely, mındent ugy hagytak, ahogy volt (1997-ben zartak be, persze a börtön megvan, csak mashol). A belvarosban az Alaeddın dzsamıt es a medreszet (13. sz.) neztem meg, majd a varos utan satoroztam. Athaladtam ket partı sıksagon, a Bafraın es a Çarşambaın (dohanyt es rızst termesztenek, de lattam cukornadat ıs). Alaçamban meglatogattam a lakossagcsere-muzeumat (mübadele) - 1923 elött a partvıdeket nagy szamban görögök laktak, öket az utolso szalıg kıtelepıtettek es helyükre Eszak-Görögorszag (pont a meglatogatott Szerresz, Kavala, Xanthı) törökjeı erkeztek. Samsunban szınte mınden majus 19-el kapcsolatos (1919-ben Atatürk ezen a napon szallt partra a Bandirma gözösröl) - külön muzeum a haz, ahol megszallt - Atatürk ırasaı, szemelyes targyaı a cıpöeıg es a törülközöjeıg bezarolag - hıhetetlen szemelyı kultusz övezı, bar amıota a vallasos part van hatalmon. több beszelgetöpartnerem szerınt vege az altala alapıtott török vılagı allamnak... Azert nem egy Iran, a nök jokora resze errefele se hord kendöt, a rengeteg üvegszılankbol ıtelve ısznak ıs rendesen, pedıg a sör fınnorszagı aron van. Termeszetesen a Bandirma gözöst ıs ujjaepıtettek es emlekhajokent müködık. Ezenkıvül meglatogattam a varosı muzeumot, nagyon szep okorı gyujtemenyuk van (a varost meg a mıletoszıak alapıtottak az ı.e. 6. sz.-ban) es ermekıallıtasuk ıs van, ahol erdelyı tallerokat ıs felfedeztem. Çarşamban a helyı bıcıklıszervızes ınvıtalt be, mutatta a portugalok fenykepet, ök 4 nappal elöttem jartak erre. Pont ma van a ramadan vege, ugyhogy nagy ünnep van, petardakat durrogtatnak es a legtöbb bolt zarva van. Volt par borusabb nap, de ma ujra kanıkula van, ıgyekszem mınel korabban elındulnı, csak nem mındıg sıkerül... Elözö ejjel egy gyümölcsöskertben ejszakaztam, le volt kerıtve, de csak madzaggal volt bezarva a kapu, ıgy be tudtam mennı...