2012. augusztus 12., vasárnap

Megyejárás - Tárkány, Ászár és Kisbér

Nyugtalan éjszaka után (éjjel fölébredve órákon át próbáltam visszaaludni, de nem nagyon sikerült...) tíz órakor indultam el az Akácos-táborhelyről, majd egy régen használt, de nagyon látványos nyárfasorral kísért földúton jutottam el Vadasmajoron keresztül Tárkányba. Vadasmajorig az út alkalmatlan volt a biciklizésre, onnan viszont nyílegyenes aszfaltút vezetett a falu központjáig. Tárkány is olyan falu, ahol már többször megfordultam, de az alapos bejárása még várat magára, a község 65 négyzetkilométeres határa (kicsit nagyobb, mint San Marino) is megkövetel még egy egynapos kirándulást, persze könnyebb biciklivel… Most mindenesetre csináltam néhány közvagyonba szánt képet a faluközpontban és a katolikus temetőben. Meglepően élénk élet és forgalom fogadott a faluközpontban délelőtt, persze ilyenkor érzem magamon legjobban az emberek tekintetét (ezmegki…? mitcsinálezitt… ? mitfényképez… ?).

Indulás előtt átnéztem a „Komárom megye földrajzi nevei” c. kiadvány vonatkozó részeit. Évek óta gyarapítom az adatbázist, melyet a községhatárok berajzolásával kezdtem, majd a dűlőnevek, nevezetességek és saját megfigyelések kis jelölőtűivel (pushpin) bővítettem folyamatosan. Ez a hetvenes években készült gyűjtemény igazi kincsesbánya, falvanként 50-200 névvel, melyek élővé teszik a térképet, rég megváltozott helyek múltjáról vagy éppen tragédiákról mesélnek. A Duna északi partján csak régi térképekre, falumonográfiákra és az öregek emlékezetére támaszkodhatom, valamint a szlovák turistatérképek gondosan lefordított névanyagából következtethetek vissza a magyar eredetire…

E nélkül a kiadvány nélkül sosem tudtam volna meg, hogy az akácos, ahol botor fejjel sátrat állítottam és ahonnan reggel a biciklit megemelve másztam ki, remélve, hogy egy tüske sem éri el a kereket, azt az erdőszéli földterületet határolja, amely a néphagyomány szerint a középkorban egy falu helye volt, templommal (Pusztaszentegyháza). Nem árulkodna a nyárfaerdő az egykor a helyén levő legelőről (Ölbői-legelő), nem tudnám, hogy az egybeszántott földeken valamikor dohányszárító (Dohán-pajták) vagy gyümölcsöskert (Barackos) volt, nem mesélne régvolt gyilkosságról a régi bakterház hűlt helye (Gyilkos-bakterház) és így tovább… És ez csak egy község határa...

Tárkánytól Ászárig alig tíz kilométer a távolság és Ászár csaknem egybeépült Kisbérrel, melyhez 1977-2002 között (a rendszerváltásig „közös tanács” címszó alatt társközségként, utána városrészként) közigazgatásilag tartozott. Itt jártam már három éve, de volt bepótolnivalóm, míg Kisbéren mindig csak keresztülhaladtam, úgyhogy a nap legnagyobb részét itt töltöttem. Az ötezres város a régi Komárom megye déli határán fekszik, az 1949-es megyerendezéskor azonban kilenc községet csatoltak át Veszprém megyétől (Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Ácsteszér, Csatka, Súr, Réde, Aka) és az egy Bakonysárkányt Fejértől, így ennek a hegyes-dombos-erdős kistérségnek a központjává vált. Az átcsatolással azonban a volt Veszprém megyei falvak járásközpontja a közeli Zirc helyett a messzi Komárom lett a nyolcvanas évekig (Magyarországon ekkor szűntek meg a járások) és minden szempontból a kibővített Komárom megye hátsó udvarává váltak, ma is hátrányos helyzetű térségnek számít a vidék. Arról nem is beszélve, hogy a Bakony hegyvidéke mennyire elüt a Kisalföldtől, mennyire más a hely szelleme, meg minden, amit nem lehet számokkal és betűkkel leírni, de egyszerűen érzi az ember, hogy más tájra érkezett. Veszprém megyétől különben napjainkban is szakadoznak le hűtlen községei... Mintha az aktuális támogatási pénzek és a helyközi közlekedés jelenlegi viszonyai csak úgy felülírhatnák ezt... És mindeközben a községi önkormányzatiság jelenlegi formája csak az országos Pocsolya kisebb kivetülése, amit könnyedén lesöpörnek az asztalról és megnyirbálnak a fenti hatalmasságok...

Maga Kisbér már 1797-ben mezőváros lett, a Batthyány-birtokok uradalmi központjaként közlekedési csomópontként és kisiparos központként. A Batthyányak a forradalom idején szembeszálltak a Habsburgokkal, Batthyány Kázmér külügyminiszter lett Kossuth kormányában, majd emigrációba kényszerült és itteni birtokai császári kézre kerültek. 1853-ban aztán itt hozták létre a kisbéri állami ménest, mely világszerte ismertté tette a város nevét és egészen 1962-ig fennállt (ekkor Bábolnára költöztették).

A várostól délkeleti irányban hét kilométeres hosszúságban húzódik a Nagybéri-erdő (vagy Saliházi-erdő), melynek déli és keleti pereme pontosan a megyehatárt követi. Ez már nem telepített akácos vagy nyárfás, hanem igazi tölgyes-cseres, szépséges dombvidéki-hegylábi erdő. A magyarországi erdőgazdálkodásnak megfelelően (Kisbéren a Vérteserdő egyik erdészete igazgatja a környék erdeit) parcellánként termelik le tarvágással a fákat, így a nyiladékok (líniák) mentén találunk délceg fákat és csemetéket, ez utóbbiak parcellái a tüskés-bozótos aljnövényzet miatt (és a kerítések miatt is) járhatatlanok. A 19. század derekának térképei szerint az erdő folytatódott Veszprém és Fejér vármegyékben is (ma az erdő délkeleti sarkánál van a régi hármashatár), de valamiért az azóta eltelt időben a szomszéd megyékben kivágták a fákat, míg a Komárom megyei rész megmaradt…

A kisbéri városnézés után a délkeletre vezető nyílegyenes erdei úton este 7-re értem az erdő kellős közepébe, ahol a Nagybéri-árok patakvölgyének közelében, a Kosárles-línia nevű nyiladéknál éjszakáztam, csak némi őzugatással megzavart mélységes mély csöndben.

(2012.8.9., csütörtök, 34 km)

Reggel az Akácos-táborhelyen













A tárkányi földút a Diófa-dűlőnél ötös útelágazásba torkollik...













... majd szép régi nyárfasorban folytatódik ...













... thermidor havában kenderszag kíséri az errejárót ...


















... és minden hónapban mély homok akadályozza.

















Végül a vadasmajori csirketeleptől burkolt út vezet Tárkányig













Régi sírkövek a tárkányi katolikus temetőben
 












A "Hősök ligete" Tárkány központjában. A közmunkások már délelőtt itt szorgoskodnak...













A katolikus templom 1790-ben épült

















Az udvarában álló Nepomuki Szent János-szobor (1825) eredetileg kint állt a határban

















A tárkányi iskola (az etei gyerekek is ide járnak) régi épülete.











































Felsővasdinnyepuszta közelében, az ürgemajori elágazásnál emelték ezt az óriási keresztet, ami három éve még nem volt itt.













Tárkányhoz tartozik a három Vasdinnye-puszta (Felső-, Középső-, Alsóvasdinnye). Felső- és Alsóvasdinnye lakott hely (előbbi a Csépre vezető úttal, utóbbi Szőlőheggyel), Középsővasdinnye egyike a sok-sok csirketelepnek a környéken.













Az 1890-ben létesült ászári keményítőgyár 1992-ben bezárt. Épületei még megvannak...













... és a kis tavacska is a gyár mellett.













Ászáron született Jászai Mari és az ászáriak büszkék erre.

















Három éve még egy csonka feszület állt az ászári katolikus templom mellett, ezt azóta elvitték innen, a régi sírkövek ittmaradtak (háttérben a helyi általános iskola épülete) és felavatták Hérics Márton helyi plébános emlékművét (1855-1910). Miért hasonlítanak egymásra annyira a papok ? Volt osztálytársam is, aki azóta plébános lett.. Nem, ne ítélkezz... Mégis...













A templomtető csempéi őrzik az 1981-es felújítás dátumát. Maga a templom 1777-ben épült.













Jászai Mari mellszobra, háttérben a tavaly megnyílt "miniskanzen". A "turisztikai desztináció létrehozása" jeligével létrejött látványosság atyja az etei polgármester.

















Sövénykerítés mögött a falumúzeum













Hegyvidékies feszület a Dózsa György utca végén, gesztenyefák alatt


























A "Sörház" (utcanévadó) a 18. század második felében épült, az Esterházy-uradalom sörfőzdéjeként és borászataként













Jászai Mari szülőháza, a húszas években elhelyezett vörösmészkő emléktáblával













A Concó-patak (v. Fekete-víz-ér v. Malom-ér v. Balog-hídi-ér) Ászár és Kisbér között













Ászári templomok
















A régi kisbéri temetőben (a téglagyárig húzódik, végében szerényen bújik meg a fasizmus áldozatainak emlékműve és egy magányos 19. századi síremlék)













Bányató a kisbéri temető mellett













A Butyka-család horgonyos kriptája

















A legrégebbi sírkő, amit láttam, Andreas Stengl "breimeisteré" 1795-ből

















A szovjet katonák síremlékét fényképezve a szél lefújta a fejemről a kalapot...






























A 81-es főút részét képező Kossuth Lajos utca













Az 1783-ban épült Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templom...

















.. és a mellette álló platánok.

















A Horthy-korszak jellegzetes világháborús emlékműve, újabb háborúra hívó vérgőzös feliratával. Meghalt a gyereked, küldd az unokádat is a vágóhídra... Franciaországban, ahol egy egész generációt daráltak be a lövészárkok, a sok harcias-gallkakasos emlékmű között is találkoztam Yonne megyében, Gy-l'Évêque-ben olyan emlékművel, melynek felirata ez volt: Háborút a háború ellen ! Békét az összes nép között ! Mellette Nagy-Magyarországos emlékmű, 2006-ban avatva...

















De van szobra Kisbéren a forradalmár, jakobinus költőnek is, akinek minden ellenforradalom dacára a helyi iskola ma is a nevét viseli. Biztonságos időbeli távolságban van... túlságosan beépült a nemzeti kánonba... de ha ma visszatérne, karddal menne az egész wassalbertos, árpádsávos, szentkoronás bagázsnak... Vagy verseket írna, amiket ... nem olvasna senki sem ...

















Adios Eldorado ! És piramisok és tevék...













A kisbéri tűzoltóság az elmaradhatatlan Szent Flórián-szoborral













A kisbéri Batthyány-kastély egykori angolparkjának mesterséges romja, a "Sörkert" tervezett romból igazi rommá vált


























Az angolpark mai neve: Szabadság-park














































A kisbéri erdészet













A "Kis kastélyban" ma a helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Az épület a ménesparancsnokok lakása volt 1945-ig.













A volt Batthyány-kastély 1770-ben épült, mai formáját 1840-ben kapta.













A volt lovarda főépülete 1858-ban épült. Előtte áll Wenckheim Béla lovasszobra, homlokzatát toronyóra és lófej díszíti. Mellette a padon két lány üldögélt, amikor visszatértem, még mindig ott beszélgettek.













Kossuth Lajos szobra 2002-ből

















A kisbéri Nagy-tó ...













... és a partján a "Mini Magyarország Makettpark". Ez a debreceni Nagytemplom makettje.













Szomorúfűz a tó nyugati oldalán


























Palánták a Városház-téren

















A városháza a volt tiszti kaszinó épületében működik













Városközpont


























Református templom

















Széchenyi utca


























Az 1902-ben épült, 2007-ben megszűnt Tatabánya-Pápa vasútvonal. 2005-ben egy hótorlaszos, szeles februári napon ezen utaztam Pápára... akkoriban a diákigazolvánnyal a zsebemben csináltam ilyen húzásokat... menjünk el egy random városba és nézzünk körül... építsük a belső atlaszt...


































Kisbér másik vasútvonalát, az 1860-ban megnyitott Komárom-Székesfehérvár vonalat is leállították 2009-ben, de egy évvel később újranyitották. Ha nem tettek volna így, a kisbéri állomást is bezárhatták volna...













A vasútállomás melletti régi víztorony





















Nagykereszt és harangláb a déli temetőben



















Horgony és kereszt...

















Ravatalozó a régi zsidó temetőben













Az állam által végrehajtott gyalázatos népirtás áldozatainak emlékművét benőtte a fű...













Nagymamánk...

















Az erdő fohásza... A vándornak ezt nem kell mondani... Annak a három tizenéves gyereknek, akik terepmotorral bőgtek elő az erdőből (nem is az ösvényen) meg fölöslegesnek tűnik... Nem az.... Nem olvassák el... Hogyan lehet diktatúra nélkül, pofonok nélkül, guillotine nélkül, büntetések nélkül emberi lényeknek kedves világot teremteni ? Nem tudom ... De csak így lehet ...


A erdő mélyébe vezető úton szőke lány jött épp kifelé egy barna lovon



















































Az erdő peremén













Nagybérpuszta lakatlan házai







































Gesztenyesor Nagybérpusztán



















































































































Kosárles-línia

1 megjegyzés:

  1. Szülőföldem...
    Köszönöm, hogy elkészítetted a fotókat!

    VálaszTörlés