2013. január 1., kedd

Kapuvári és csornai séta



Két kisváros a történelmi Sopron megyében, a Rábaköz északi szélén, a Hanság egykori mocsárvidékének peremén. Kapuvárt még csak a buszablakból láttam, Csornán valamikor 2005 környékén töltöttem el egy hétvégét, amikor a helyi papnál hallgattunk egy „kötelezően választható” „szakkollégiumi előadást” a történelmi magyar építészetről, ha jól emlékszem. Leginkább a feszélyezettség az asztali áldásnál meg az óriási, Bubba névre hallgató kutya maradt meg az emlékezetemben és annak felismerése, hogy mennyire alkalmatlan vagyok bármilyen vezető szerepre (ugyanis akaratom ellenére engem választottak meg „csoportvezetőnek”). Akkor még hittem abban, hogy jó szándékú hatalom jóra vezethet és nem jutottam még el a „semmi hatalmat senkinek” kimondásáig…



Kapuvár és Csorna egyaránt tízezer lakost számlál, egyaránt mezővárosok voltak a 19. századig, majdnem ugyanakkor nyilvánították őket várossá (Kapuvárt 1969-ben, Csornát 1971-ben), és a járásrendszer visszaállításával mindkettő járásszékhellyé vált (újra).



Ez a vidék a 19. századra a nagybirtokok hazája lett, földesúri majorságokkal és hosszú szalagtelkeken építkezni kényszerülő, tömegesen kivándorló szegény lakossággal. A legnagyobb birtokos mindenfelé az Esterházy-család volt, ők építették át a városnak nevet adó régi várat kastéllyá (a mai városháza) és ők alapították a húsgyárat is, ami épp ezen az őszön szűnt meg. A kapuvári uradalom mintagazdasággá fejlesztése Berg Gusztáv nevéhez kötődik, aki 1864-ben bérelte azt ki.



A 4:47-kor induló vonat kicsivel napfelkelte előtt, 6:49-kor futott be velem a kapuvári állomásra. Öt órával és tizenkét kilométerrel később átmentem az alig húsz kilométerre levő Csornára, ahonnan a fél ötkor induló vonat este 6-ra hozott vissza Komáromba (2 x 83 km). Sajnos Csornán kifogytak az előre nem látó módon csak félig feltöltött tartalékelemek, így az ottani séta képei hiányosak.





(2012.12.27., csütörtök, 18 km)

Győrben az átszálláskor pont volt annyi időm, hogy körbesétáljam a városházát, ami a vasútállomással szemben áll
































1999-ben jártam ott fent utoljára.


















Hajnal Kapuváron














A gartai temető kivilágított nagykeresztje


















Garta főutcája, a Rákóczi Ferenc utca. A Kapuvárral már korábban egybeépült község önállósága 1923-ban szűnt meg.


Garta Szent Sebestyénnek szentelt temploma. Nagyon ismerősnek tűnt, de csak az interneten búvárkodva jöttem rá, honnan: élelmes építésze, Bánszky Mihály ugyanazt a tervet eladta Makónak és Pesterzsébetnek is, és felépítette ugyanazt a templomot háromszor...
 
Régi hosszú, szalagtelkes ház Garta központjában (Szent Katalin u.)
































Nem bírtam megállni, hogy ezt be ne rakjam ide. Hátha mégis eljut Hozzád...
19. századi házsor a Kossuth Lajos utcában...
 

... és magára hagyott ház ugyanott.














A Pátzay Pál Általános Iskola, előtte az "Ugrálóköteles lány", Domonkos Béla szobra. A névadó szobrász a szomszédos épületben született.
Kapuvár folyója, a Kis-Rába
   




































Kis tó a 85-ös főút mellett, mely egyben Kapuvár főutcája














Mozi














A Szent Antal-temetőkápolna szintén Bánszky tervei alapján készült 1908-ban. Ottjártamkor épp feküdt valaki a ravatalon és dolgoztak a sírásók.

A légügyi ellenőr síremléke
  

















Nem szeretek én temetőkbe járni, de kihagyhatatlanok, ha képet akarunk kapni bármely városról vagy faluról

A Rábaközi Művelédési Központ előtt álló szobor, a "Hárfázó nő"


















A múzeumnak is otthont adó városháza (a korábbi Esterházy-kastély) oldalsó bejárata














A 85-ös út Kapuvár központjában




























Kossuth Lajos utca














Az 1808-ban épült Szent Anna-templom














A Szent István király úton




























A hetvenes évekre jellemző Hanság Áruház














A főtér, Pátzay Pál 1973-as alkotásával, a "Kenyérszegő"-vel
Erdőgazdaság
A frissen megszűnt húsgyár. Nem azért, mert mindenki felhagyott a húsevéssel... Az ipari mészárlás folytatódik máshol, csak a magyarországi ipar lett még gyérebb...

Régi ház az északi városrészben, a Margit Híd utcában














Szent Család-szobor a Damjanich utcában






























Bőven van víz a Kis-Rábában













Szoborfülkés homlokzatú ház a Széchenyi utcában
Ismét a vasútállomáson. Vonattal kevesebb, mint fél óra alatt Csornán voltam.














Az 1895-ben épült régi csornai gőzmalom a Bartók Béla úton. A ma is műkődő új malom a vasútállomás mellett van


















Mária-oszlop 1757-ből


















A csornai temető bejárata (üzemeltető:"Jószív Kft.")
































A nagykereszt felirata: "Ezen képet csináltotta két részrűl Csorna mezőváros A.1799"

Temetői karácsony


















Az 1938-ban épült (hasonlít a dél-komáromi Jézus Szíve-templomra) templom kapuja.

Azért építették, mert a régi templom a premontrei apátsághoz tartozott és a városnak nem volt külön temploma.


















1849. június 13-án Csornán a Szabadságharc egyik utolsó győzelmeként Kmety György vezetésével megvertük az osztrákokat. A hadvezér szobrát a csata 150. évfordulóján avatták fel.


A csornai városháza














A szamáriai asszony szobra (1995)


















Madarak














A premontrei apátság épülete














"Anya gyermekkel" (Nagy Benedek, 1977)














Részlet a város főteréről, a Szent István térről


























A premontrei apátsági templom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése