2012. június 26., kedd

Maribori séta

Öt év után újra Szlovéniában. 2007-ben a magyar határtól az olasz határig végigbicikliztem ezen a kis országon négy nap alatt, most szandálos turistaként szintén négy napig voltam itt, kizárólag olyan helyeken, ahol hasonszőrű turisták lépnek a lábamra és én az övékére. Miért is ? Udvariasságból nem mondok nemet keresztanyám meghívására, aki egymaga a szomszéd sarokig sem mer elmenni ? Azzal szoktam magam mentegetni, hogy így legalább „kipipálhatom“ azokat a helyeket, melyek minden útikönyvkiadó szerint „kihagyhatatlanok“ és ahol úgyis turistaözön vár, ha biciklivel jövök, akkor is. Így legalább nyugodt lelkiismerettel kerülöm el őket legközelebb... Így azon az öt év előtti nyugat-európai körutamon is nyugodtan elkerülhettem Velencét, Milánót, Avignont, Toulouse-t, Bordeaux-t... De az igazság az, hogy önmagamon teszek erőszakot ezzel, hisz a csoportos kirándulás olyan mértékben korlátozza a szabadságot, ami számomra már elviselhetetlen. De mégis... Jobb, mint itthon kaparni a falat... És a csoporttól való elmaradozás egy-két órájában talán mégis találok valamit, amit érdemes átadni...

Szlovénia... Amikor a Belovezsszkaja Puscsában a terepjáróról leugráló géppisztolyos határőrök bekísértek a határállomásra és a több nyelven beszélő udvarias és szenvtelen határőrtiszt órákon át foglalkozott többnapi esőtől szétázott szerény személyemmel (felért egy orosz nyelvvizsgával... még a vallomásomat is lediktálták... sosem írtam még azelőtt oroszul  „diktátot“... mindenáron „drogokat“ kerestek nálam... ha találnak, még mindig Belaruszban lennék...), a telefonon felsőbb szintekre lediktált jelentésben következetesen „grazsdanyin Szlovenyii“ „szlovén állampolgár“ voltam. Ennyit Pocsolyaország nemzetközi hírnevéről...

Szlovénia... Az ország magja, az egykori osztrák tartomány, Krajna, Ljubljana központtal. Az ország területének legnagyobb része Stájerország szerves része volt, Maribor (anno Marburg) központtal. Jutott nekik egy darab az olasz tengerpartból és a magyar Muravidékből is. Mi maradt meg legjobban öt év után ? A Štajersko szórt települései, ahol olyan nehéz volt tisztességes sátorhelyet találni, ahol minden tanyára betonozott mellékút vezet, de nehéz egy zugot lelni, ahol nincs szem előtt az ember. A „halálút“ Gornja Radgona és Lenart között, ahol percenként legalább tíz kamion süvített el mellettem a keskeny úton (azóta már megépült az autópálya). Az unalmas, jóltáplált jólét városai... Lassú iparkodás, kapaszkodás, igyekvés, földhözragadtság, sramlizene, harmonika... Ausztriába oltott Jugoszlávia... Mit őrzök belőled ?  A ljubljanai hidakat és Neptun-kutat, az utakat hétvégeken ellepő egyszerre fegyelmezett és őrült versenymotorosokat, a Karszt csendjét és a viharokat ? Nem tudom. Te tudod vajon, ki vagy ?

Mi zavar ennyire ? Miért olyan idegen nekem Ausztria, Csehország, Szlovénia ? Miért érzem sokkal közelebbinek Lengyelországot, Portugáliát, Oroszországot, vagy Olaszországot ? Azt hiszem, a dolgok mélyén Pocsolyaország pocsolyaságának elsődleges oka áll: az egykori osztrák monarchia... A gerinchajlítás országa, ahol olyan mesterien tették az álarcot az emberekre, hogy máig sem tudták levetni. Ahol soha semmit nem vesznek komolyan... Ahol az irónia a cinizmussal karöltve jár... Nem véletlenül született Bécsben a pszichológia... Ahol mindenki nevetségessé válik, aki komolyan beszél, aki hisz valamiben... Fordulj pszichológushoz...

Maribor. Borús, esős ég alatt kerültem meg öt év előtt. Most se töltöttem több időt a Dráva partjára épült iskolavárosban. De most sütött a nap és sokkal többet fényképeztem... Akkor négy nap alatt értem ide, most hat óra alatt...

(2012. június 21., csütörtök)

O moj Maribor v srcu si mi Ti...















A városi kulturális központ, a Narodni Dom



















A középkori városfalak fennmaradt része a Dráva-parton, a Lent városrészben

















A Főhíd (Glavni most) a Dráva felett, 1913-ban épült. Maga a Dráva-part tökéletesen fel volt túrva. Elvégre Maribor (Guimarães-sel együtt) "Európa kulturális fővárosa" 2012-ben...


A város egyik nevezetessége a folyóparton ez a négyszázéves szőlőtőke (stara trta). A szőlőjéből készült bort csillagászati áron árulják.


A Dráva-parton






























A főtér a városházával és az 1743-as pestisjárvány emlékoszlopával













Poštna ulica
















Stop filming !



















A katedrális eredetileg a 12. században épült



















Kéményseprő-cégér



















A katedrális és az egyetem tere, a Šlomskov Trg. Öt éve itt pihentem meg az egyik padon...













Mosolygósra firkált kőoroszlán
















1641-es sírkő a katedrális falában



















A székesegyházban



















Dinnyesisakos angyalka az egyetem előtt



















A maribori egyetem



































Cvetlična ulica



















Maribori erkély













Slovenska ulica



















Maribori lampionok



















Az egykori maribori vár tornya



















Grajska ulica



















Maribori oroszlán














Dicsőségfal



















Itt is szeretik a nagyméretű zászlókat



















Szabadság tér (Trg Svobode)















Ferences-templom



















Maribori ablak



















Maribori pillangó


































Színes bicikli













Az elefánt és a farkas párbeszéde

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése