Portugália arccal az Atlanti-óceán és háttal egyetlen szomszédja, Spanyolország felé fordul. Nem véletlenül, a gőgös kasztíliai oroszlán sokáig fenyegette kisebb szomszédját elnyeléssel. Az
Alcobaçánál már említett I. Péter halála után tizenhat évvel, 1383-ban az alig kétévszázados függetlenség veszélybe került, János kasztíliai király Péter fia, Ferdinánd halála után bejelentette trónigényét. Péter törvénytelen fia, János, Aviz hercege szembeszállt vele, királlyá koronáztatta magát és 1385. augusztus 14-én, Aljubarrotánál a túlerővel támadó (harmincezer spanyol hétezer portugál ellen) kasztíliai királyt legyőzte és ezzel újabb kétszáz évre biztosította az ország függetlenségét. I. János fiai (anyjuk, Lancasteri Philippa volt az első Angliából érkezett portugál királyné) lettek később a Felfedezések korának vezető egyéniségei.
Három évvel a csata után kezdték el építeni (és a 16. század derekáig építették) a csatatértől két kilométerre a Santa Maria da Vitória-kolostort és székesegyházat, mely körül kis város nőtt ki, ami a nevét a nevezetes csatáról kapta (batalha - csata). Persze megvan a névrokona a tengeren túl is. Az emléktemplomban temették el Jánost és fiait (köztük Tengerész Henriket is) , "nemzeti zarándokhely" és itt van az Ismeretlen Katona sírja is. A kolostor építészetében a kései gótika (némi angol hatással) és a mánueli építészet kőcsipkéi keverednek egymással.
Batalha vila Alcobaçától 20 kilométerre északkeletre fekszik, a Lena partján, a kerületi központ, Leiria tőszomszédságában. A 15 ezres município központjában emelkedik maga a kolostoregyüttes, mellette a téren a csata hadvezére, a katona és misztikus Nuno Alvares Pereira óriási lovasszobrával.
(2011.6.15.)
 |
| A katedrális déli oldala és Nuno Alvares Pereira szobra |
 |
| A katedrális főhajója |
 |
| Az Alapító kápolnája 1426-1434 között épült, közepén I. János és felesége kőszarkofágjával |
 |
| Fényfoltok a hideg márványon |
 |
| A sokszínű, mozaikos üvegablakon át... |
 |
| ... szüremlik be a halottak csarnokába az odakint hétágra tűző nap fénye. |
 |
| A "Királyi kerengő"... |
 |
| ... és a katedrális északi oldala a kerengő felől. |
 |
| Nem tudtam betelni a kőcsipkékkel |
 |
| A Káptalan-terem tetőzete, Afonso Domingues munkája 1400 környékéről. Alátámasztatlan megoldással épült, kétszer leomlott, harmadszorra sikerült. |
 |
| V. Alfonz kerengője |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése